Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, ha megtaláljátok az én szerelmesemet, mit mondotok néki? Hogy én a szerelem betege vagyok!” 
(Énekek éneke 5,8)

Azon hívő szavait halljuk itt, aki Jézus kegyelmes jelenlétét és közösségét óhajtja. 

Beteg az ő Ura iránt való szeretet miatt. A kegyelemben részesült lelkek soha sem érzik tökéletesen jól magukat, ha nincsenek a Krisztussal való benső egyesülésnek állapotában, mert ha távol vannak Tőle, akkor nincs békéjük. Minél közelebb vannak Ő hozzá, annál közelebb vannak a tökéletes mennyei nyugalomhoz. 

Minél közelebb vannak Ő hozzá, annál teltebb a szív, mely nem csak békével telik meg, hanem élettel, erővel, örömmel, mert mindez az Úr Jézussal való folytonos érintkezéstől függ. Ami a nap a nappalnak, a hold az éjszakának, a harmat a virágnak: az minekünk az Úr Jézus Krisztus. Ami a kenyér az éhesnek, a ruha a mezítelennek, a magas a szikla árnyéka a vándornak a száraz vidéken: az a mi részünkre az Úr Jézus. 

Azért, ha nem éreznénk a Vele való egységünket, nem csodálkozhatnánk azon, ha lelkünk az Énekek Énekének szavaiban törne ki: „Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, ha megtaláljátok az én szerelmesemet, mit mondotok néki? Hogy én a szerelem betege vagyok!”. E Jézus utáni mély óhajtozás, ez a komoly vágyódás nagy áldással van egybekötve: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot”. Tehát kimondhatatlanul boldog, aki szomjúhozza az Igazat. 

Az ilyen éhség üdvös, mert Istentől jön. Ha nem lehet részem megelégedésig a teljes áldásban, akkor ezen áldás elnyerésére az epedő szomjúság és esdeklő éhség édes vágyakozásával törekszem, mígnem Krisztusban felüdülök és megelégszem. Ha Krisztust nem élvezhetem, úgy részemre a mennyei boldogsághoz a legközelebbi kapu az, ha Őt éhezem és szomjúhozom. 

Ez olyan éhség, mely az Úr által magasztalt boldogságok között tündöklik. De a boldogság dicsérete ígéretet is magában foglal. Az olyan éhező lelkek „megelégítettnek” azzal, amit kívánnak. 

Ha az Úr Jézus maga iránt vágyat kelt bennünk, azt a vágyat ki is elégíti. És ha ígérete szerint hozzánk jön, ó, mily üdvös találkozás lesz az.