Ez korlátlan kegyelem: „Esőt adok idejében”. Nem korlátlan ez az isteni kegyelem? Ki mondhatja Istenen kívül: „Esőt adok nektek?” Egyetlen egy hang tud csak a felhőkkel beszélni és megparancsolni nekik, hogy esőt adjanak. Ki küld esőt a földre? Ki szórja a harmatcseppeket a zöld fűre? „Nem én-e, ki Úr vagyok?” Éppen így az Isten kegyelme: ajándék, s nem az emberek hozták azt létre. Ez egyszersmind szükséges kegyelem is.
Mi lenne a talajjal eső nélkül? Zúzhatjátok a göröngyöket, elvethetitek magvaitokat, de mit érhettek el eső nélkül?
Az isteni áldás is éppen olyan múlhatatlanul szükséges ahhoz. Hiába munkálkodtok, ha Isten nem küld termékenyítő esőt és üdvöt. Továbbá ez gazdag kegyelem. „Esőt adok nektek.”
Nem az van mondva: „cseppeket adok”, hanem „esőt”. Így van ez a kegyelemmel is. Ha Isten áldást ad, azt a legtöbb esetben olyan mértékben teszi, hogy nincs elegendő hely annak elhelyezésére. Gazdag kegyelem! Igen, szükségünk van gazdagabb kegyelemre, hogy alázatosak maradjunk, az imában buzgóbbak és bensőbbek legyünk és mind jobban megszentelődjünk. Gazdag kegyelem, mely által komolyabbakká leszünk, meg leszünk őrizve egész életen át és egykor a mennybe jutunk.
Mi elbágyadunk a kegyelem megelégítő esője nélkül. Ez idejében való kegyelem is. „Esőt adok idejében.” Nem alkalmas idő neked a mai reggel? Nem a szárazság ideje-e ez? Ó, akkor itt az eső alkalmas ideje. A mély keserűség és a fekete felhők a kegyelem esőjének alkalmas idejét jelzik.
„A te öregséged legyen olyan, mint a te ifjúságod.” Sokféle áldásról is szó van.
„Áldott esők lesznek.” Ez a szó többes számban van mondva. Isten mindenféle áldások folyamát fogja küldeni. Isten valamennyi áldása egymásba kapaszkodik, mint a szemek az aranyláncban.
Mikor a megtérés kegyelmét ajándékozza, akkor a vigasztalás kegyelmét is megadja ahhoz.
„Áldott esőket” fog küldeni. Emelkedjél és nézz felfelé, oh, te kiaszott növény, nyisd meg leveleidet és virágkelyheidet a mennyei áradat előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése