„Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében.” (2 Péter 3,18)

Növekedjetek a kegyelemben – nem csak egyes kegyelemben, hanem minden kegyelemben, a hitben. Bízzál kedves lélek, erősebben, mint eddig az ígéretekben, hited legyen teljesebb, állhatatosabb, egyszerűbb és gyermekibb. Úgy szintén növekedjetek a szeretetben is. Kérlek, hogy szereteted felölelőbb, bensőbb és tevékenyebb legyen, hogy az minden tettedet, beszédedet és gondolatodat áthassa. Az alázatban is növekedjetek. Igyekezzél igazán alázatos lenni, lásd meg mindjobban szegénységedet és azt, hogy semmi vagy. És ha az alázatba gyökerezel, akkor törekedjél növekedni felfelé is; emelkedj imában közelebb Istenhez és iparkodj bensőbb társalgásra Jézussal, lelked vőlegényével. Isten és a Szentlélek ajándékozzon neked is kegyelmet, hogy „növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében”.
Aki nem növekedik az Úr Jézus ismeretében, az megveti az üdvöt. Őt ismerni „örökélet” és ismeretében növekedni, az növekedés az üdvösségben.
Aki nem érez vágyat Krisztus bővebb ismerete után, az még semmit sem tud Őróla.
Aki ezt a bort egyszer megkóstolta, az mindinkább szomjazik utána, mert jóllehet Krisztus teljesen megelégíti, ez azonban olyan megelégítés, amely a vágyat nem csillapítja, hanem inkább fokozza.
Ha megismertétek Jézus szeretetét, akkor lelketek szomjúhozik szeretetének teljessége után, „mint kívánkozik a szarvas a folyóvizekre”.(Zsoltárok 42,2)
Ha nem vágyódtok Őt bensőségesebben szeretni és ismerni, akkor még egyáltalán nem szeretitek, mert a szeretet folyton kiállt: „Jövel, ó jövel!”

Krisztustól távol lenni, pokol, de Jézus kegyelmes jelenléte, a menny. Azért ne elégedj meg magaddal, hanem növekedj a Krisztus ismeretében. Igyekezz Őt közelebbről megismerni az Ő isteni dicsőségében, emberi természetében és abban, amit véghezvitt, halálában, feltámadásában, helyettesítő főpapi hivatalában és dicsőséges jövőjében, mint országának királyát.

Maradj keresztje tövénél és kutass sebeinek titkaiban. Jézus szeretetében és szeretetének teljes értelmében való növekedésünk, a kegyelemben való fejlődésünknek legbiztosabb jelei.